Gibson teszt – Mit mér, hogyan működik, és milyen tudományos háttér áll mögötte?

A figyelem, a memória, a gondolkodás gyorsasága vagy éppen az információk feldolgozásának módja nemcsak az iskolai tanulásban játszik szerepet. Ugyanezekre a kognitív képességekre támaszkodunk a munkánk során, új ismeretek elsajátításakor, összetett problémák megoldásakor és számos hétköznapi helyzetben is.

De hogyan lehet ezekről a képességekről az általános benyomásoknál pontosabb képet kapni?

Erre szolgálhat a „Gibson Test of Cognitive Skills”, egy számítógépes kognitív felmérőeszköz, amely több különböző képességterület teljesítményét vizsgálja egyetlen, körülbelül 45–50 perces mérési folyamatban.

Egy teszt, amely nem kizárólag gyermekek számára készült

Bár a kognitív képességek vizsgálata gyakran a tanulási nehézségekkel kapcsolatban kerül elő, a Gibson teszt alkalmazása ennél szélesebb körű. A „Gibson Test of Cognitive Skills Version 2” normatív mintájában 2737, 5 és 85 év közötti személy szerepelt. Ez jól mutatja, hogy a mérőeszköz nem kizárólag iskoláskorú gyermekek vizsgálatára készült.

A kognitív profil ismerete különböző élethelyzetekben jelenthet értékes információt: tanulási nehézségek feltárásakor, felnőttkori kognitív teljesítmény megismerésekor, fejlesztési célok meghatározásakor, illetve megfelelő szakmai keretek között akár kiválasztási és vezetőfejlesztési folyamatok kiegészítő információforrásaként is.

Az alábbi területeken használjuk:

Hogyan született meg a Gibson teszt?

A teszt története Dr. Ken Gibson munkájához kapcsolódik.

A technikai dokumentáció szerint a „Gibson Test of Cognitive Skills” első változatát 2002-ben dolgozta ki. Gibson korábban több különböző, kereskedelmi forgalomban elérhető teszt segítségével mérte fel az egyes kognitív képességeket.

A cél egy olyan egységes mérőeszköz létrehozása volt, amely egyetlen vizsgálati folyamaton belül több különböző kognitív területről képes információt adni.

Ebből született meg a Gibson Cognitive Test Battery.

2006-ban elkészült a teszt digitális változata, a Gibson Test of Cognitive Skills.

A későbbi tapasztalatok és kutatások alapján 2013-ban megkezdődött a mérőeszköz átdolgozása. A fejlesztés egyik célja a kognitív konstruktumok megbízhatóbb mérése, másik fontos eleme pedig a hosszú távú memória mérésének beépítése volt.

Ennek eredménye lett a „Gibson Test of Cognitive Skills Version 2”.

Milyen tudományos modell áll mögötte?

A Gibson teszt kialakításának egyik elméleti alapja a Cattell–Horn–Carroll, vagyis CHC-modell.

A CHC-elmélet az emberi intelligenciát nem egyetlen képességként kezeli. Több, egymással kapcsolatban álló kognitív képességterületet különböztet meg.

A Gibson teszt felépítésében többek között megjelenik:

• a fluid gondolkodás,
• a rövid távú memória,
• a hosszú távú tárolás és előhívás,
• a feldolgozási sebesség,
• a vizuális feldolgozás,
• az auditív feldolgozás.

Ez teremti meg azt az elméleti keretet, amelyben az egyes tesztfeladatok eredményei értelmezhetők.

Hogyan zajlik a Gibson teszt?

A digitális Gibson teszt számítógépen történik A szakirodalomban ismertetett Version 2 kilenc különböző feladatból áll, és körülbelül 45 percet vesz igénybe. A gyakorlati lebonyolításra ezért érdemes körülbelül 50 percet számítani. A feladatok részben rejtvény- és játékszerűek, de mindegyik mögött meghatározott mérési cél áll. A vizsgált személynek nem kell előzetesen megtanulnia semmit, és hagyományos értelemben nem is érdemes „készülni” a tesztre.

Milyenek a feladatok?

Nézzünk néhány példát arra, hogyan vizsgálja a rendszer az egyes képességeket.

Rövid távú memória

Az egyik feladattípusban a vizsgált személy egy rácson elhelyezkedő alakzatok mintázatát látja. A vizuális minta ezután eltűnik, és emlékezetből kell reprodukálni annak elrendezését. A minták a teszt előrehaladtával egyre összetettebbé válnak.

Hosszú távú memória

A hosszú távú memória vizsgálata két részben történik. A teszt elején vizuális jelenetek és rövid auditív információk jelennek meg, amelyekhez kérdések kapcsolódnak. A vizsgált személy ezután elvégzi a többi feladatot. Később a rendszer visszatér a korábban bemutatott információkhoz – ekkor azonban az eredeti vizuális vagy auditív segítség már nincs jelen. Így vizsgálható, hogy a korábban feldolgozott információból mi hívható elő késleltetetten.

Feldolgozási sebesség

Ebben a feladattípusban több vizuális elem jelenik meg egyszerre. A feladat az egymással megegyező elemek gyors és pontos felismerése meghatározott időn belül. Itt tehát nemcsak az számít, hogy megszületik-e a helyes válasz, hanem az is, milyen gyorsan történik meg a vizuális információ feldolgozása.

Vizuális feldolgozás

A vizsgált személy egy teljes vizuális alakzatot vagy „kirakót” lát, mellette pedig annak lehetséges részeit. A feladat annak felismerése, hogy az egyes elemek hogyan illeszkednek a teljes vizuális struktúrához. Ez többek között a vizualizációt és a tárgyak mentális manipulációjának képességét veszi igénybe.

Logika és következtetés

Egy képekből álló mátrixban szabályszerűséget kell felismerni. A sorozat vagy struktúra egyik eleme hiányzik, a feladat pedig annak meghatározása, melyik lehetséges válasz illeszkedik a felismert szabályhoz. Itt elsősorban nem megtanult tudásra, hanem összefüggések felismerésére és következtetésre van szükség.

Auditív feldolgozás

A Gibson teszt auditív feladatokat is tartalmaz. Ezekben többek között hangok összekapcsolása, hangokra bontása és hangok mentális elhagyása jelenik meg. A feladatokhoz mesterséges, jelentés nélküli szavakat is alkalmaznak, így kevésbé a korábban megtanult szókincs kerül előtérbe.

Word attack – dekódolási készség

A word attack feladat a fonológiai dekódoláshoz kapcsolódó készséget vizsgálja. A vizsgált személy például egy értelmetlen szót hall, majd több lehetőség közül kell kiválasztania, hogyan írható le a hallott hangsor. Ez a terület elsősorban az olvasással és nyelvi feldolgozással kapcsolatos értékelésnél releváns.

Mit kapunk körülbelül 50 perc után?

A mérés célja nem egyszerűen annak megállapítása, hogy valaki „jól” vagy „rosszul” teljesített. Az egyes területeken elért eredményekből kognitív profil állítható össze.

Ez megmutathatja, hogy az adott személy vizsgált képességei között hol jelennek meg relatív erősségek, illetve mely területeken látható gyengébb teljesítmény.

Ez fontos különbség.

Két ember összességében hasonló teljesítményt érhet el úgy, hogy közben egészen más kognitív mintázat rajzolódik ki náluk.

A Gibson-teszt előnyei más tesztekkel összehasonlítva:

• A mérési idő mindössze 50 perc (egy 15 perces feszültségoldás után)
• Prémium minőségű diagnosztika: egy tíz oldalas, szakvéleménnyel várjuk Önöket
• A teszt eredményei gyorsan elérhetők / egy hét múlva felkészült szakértő ad értékelő visszajelzést egy másfél órás konzultáció keretében
• Kiváló az ár-érték aránya
• A diagnosztika megoldás és terápia központú, és nem pusztán diagnózist közöl.
• Képes az IQ mérésére is!

Miért lehet érdekes gyermekkorban és felnőttként is?

A kognitív képességeinket folyamatosan használjuk.

Gyermekkorban különösen látványosan kapcsolódnak a tanuláshoz, az olvasáshoz, az instrukciók követéséhez és az iskolai feladatvégzéshez.

Felnőttkorban ugyanezeknek a képességeknek szerepük lehet például az új információk gyors feldolgozásában, a munkamemóriát igénylő feladatokban, az összetett problémák megoldásában vagy az új készségek elsajátításában.

Emiatt a kognitív profil értelmezése mindig a vizsgálat céljával és az adott személy helyzetével együtt válik igazán értékessé.

Mit mond a tudományos vizsgálat a Gibson tesztről?

A Gibson Test of Cognitive Skills Version 2 egyik legátfogóbb publikált pszichometriai vizsgálatát Amy Lawson Moore és Terissa M. Miller közölte 2018-ban.

A vizsgálat 2737, 5–85 év közötti résztvevő adatait elemezte.

A kutatás többek között a teszt belső konzisztenciáját, teszt–reteszt megbízhatóságát, felezéses megbízhatóságát és validitását vizsgálta.

A közölt eredmények:

• belső konzisztencia: 0,87–0,98,
• teszt–reteszt megbízhatóság: 0,69–0,91,
• felezéses megbízhatóság: 0,87–0,91,
• konkurens validitás: 0,53–0,93.

A konkurens validitás vizsgálatában a Gibson teszt eredményeit a Woodcock–Johnson III Tests of Cognitive Abilities és Tests of Achievement mérőeszközökkel is összevetették.

A szerzők eredményeik alapján a Gibson Test of Cognitive Skills Version 2-t megfelelő megbízhatóságú és validitású eszköznek értékelték a vizsgált életkori tartományban

Mire nem való a Gibson teszt?

A Gibson Test of Cognitive Skills technikai dokumentációja screening toolként, vagyis szűrő- és felmérőeszközként határozza meg a tesztet.

A Gibson teszt eredménye nem tekinthető önmagában orvosi vagy pszichológiai diagnózisnak, és nem helyettesíti azokat a speciális vizsgálatokat, amelyekre egy adott helyzetben szükség lehet.

A kognitív profil olyan információforrás, amelyet mindig a vizsgálat céljának megfelelő szakmai kontextusban érdemes értelmezni.

Egy mérés – többféle felhasználási lehetőség

A Gibson teszt egyik érdekes tulajdonsága éppen az, hogy nem egyetlen élethelyzethez kapcsolódik. Ugyanazoknak az alapvető kognitív képességeknek a feltérképezése különböző kérdések megválaszolásához adhat információt.

A KogniFittnél ezért a kognitív értékelés több szolgáltatási területhez is kapcsolódhat – a tanulási nehézségek feltárásától a felnőttkori teljesítmény megismerésén keresztül a HR- és vezetőfejlesztési alkalmazásokig.

A mérés önmagában azonban nem adja meg a választ minden kérdésre.

Az igazán fontos rész az, hogy milyen kérdésre keressük a választ, mit mutat a kialakuló kognitív profil, és hogyan értelmezzük azt az adott személy helyzetében.

Felhasznált szakirodalom

Moore, A. L. & Miller, T. M. (2018). Reliability and validity of the revised Gibson Test of Cognitive Skills, a computer-based test battery for assessing cognition across the lifespan. Psychology Research and Behavior Management, 11, 25–35. DOI: 10.2147/PRBM.S152781.

Gibson Institute of Cognitive Research. Gibson Test of Cognitive Skills – Version 2. Digital Technical Manual. A teszt történetét, elméleti hátterét, felépítését, normáit, validitási és reliabilitási adatait ismertető technikai dokumentáció.

Schneider, W. J. & McGrew, K. S. (2013). The Cattell–Horn–Carroll (CHC) Model of Intelligence. In D. P. Flanagan & P. L. Harrison (Eds.), Contemporary Intellectual Assessment: Theories, Tests, and Issues.

További szakmai megjegyzés

A Gibson teszt eredményeit nem diagnózisként, hanem a vizsgált kognitív képességek aktuális teljesítményéről információt adó mérési eredményként érdemes kezelni. Az eredmények értelmezését mindig a vizsgálat céljához és az adott személy helyzetéhez kell igazítani.

A Gibson teszt eredményeit nem diagnózisként, hanem a vizsgált kognitív képességek aktuális teljesítményéről információt adó mérési eredményként érdemes kezelni. Az eredmények értelmezését mindig a vizsgálat céljához és az adott személy helyzetéhez kell igazítani. A teszt és az eredménye nem önmagában áll, hanem központi eleme a kognitív profil-meghatározásnak, az igényalapú komplex kognitív értékelésnek