Mennyi idő alatt várható fejlődés a kognitív fejlesztés során?

Mennyi idő alatt várható fejlődés a kognitív fejlesztés során?

Amikor egy szülő fejlesztést keres gyermekének, az egyik legfontosabb kérdés szinte mindig ugyanaz:
Mikor fogjuk látni, hogy valóban történik változás?
Ez teljesen érthető. A család időt, energiát és figyelmet fordít a fejlesztésre, ezért szeretné tudni, mikor jelenhetnek meg az első eredmények a mindennapokban.

A kognitív fejlesztés során azonban nincs olyan időpont, amely minden gyermekre egyformán igaz lenne.
A fejlődés ütemét befolyásolja többek között a gyermek kiinduló kognitív profilja, az, hogy mely képességterületeken van szükség fejlesztésre, milyen mértékű az elmaradás vagy gyengeség, valamint az is, hogy mennyire rendszeresen és intenzíven zajlik a tréning.

Ezért a fejlődést nem érdemes egyetlen dátumhoz vagy alkalomszámhoz kötni. Sokkal fontosabb azt figyelni, hogyan változik fokozatosan a gyermek működése.

Miért fejlődik minden gyermek más ütemben?

Két gyermek kívülről nagyon hasonló nehézségekkel küzdhet, mégis teljesen eltérő kognitív háttér állhat mögöttük.
Mindketten lehetnek lassúak a tanulásban, de az egyik gyermeknél inkább a figyelem vagy a munkamemória jelenthet akadályt, míg a másiknál a feldolgozási sebesség vagy más képességterület működése lehet kevésbé hatékony.
A kiindulási helyzet tehát nem mindenkinél ugyanaz. Ezért a fejlesztés sem egyforma tempóban halad.
Van, akinél bizonyos változások viszonylag hamar észrevehetővé válnak, míg más gyermeknél hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a fejlődés a mindennapi tanulási helyzetekben is jól látható legyen.

A kognitív fejlesztés ezért nem verseny. A cél nem az, hogy a gyermek minél gyorsabban „teljesítse” a programot, hanem az, hogy az adott képességterületeken valódi előrelépés történjen.

Milyen változásokat vehet észre először a szülő?

A fejlődés első jelei nem feltétlenül egy jobb osztályzat vagy egy látványosan sikeres dolgozat formájában jelennek meg. Sokszor apróbb változások tűnnek fel először.
Például a gyermek:

• tovább képes egy feladatra figyelni;
• kevésbé könnyen terelődik el;
• ritkábban kell ugyanazt az utasítást megismételni;
• gyorsabban érti meg, mit kell csinálnia;
• könnyebben tart fejben több információt;
• kevesebb segítséget kér a feladatok elkezdéséhez;
• gyorsabban halad a tanulással;
• kevésbé fárad el egy hosszabb szellemi feladat során;
• magabiztosabban áll neki olyan feladatoknak, amelyeket korábban kerülni próbált.

Ezek elsőre kisebb változásnak tűnhetnek, mégis fontosak lehetnek. A kognitív képességek ugyanis a tanulás alapfolyamataiban vesznek részt. Ha ezek hatékonyabbá válnak, annak hatása fokozatosan jelenhet meg az iskolai teljesítményben is.

Miért nem biztos, hogy először a jegyek javulnak?

A szülő számára természetes visszajelzés az iskolai eredmény. Ha a gyermek fejlesztésre jár, érthető elvárás, hogy idővel jobb jegyeket kapjon.

A jegyek azonban sok tényezőtől függnek. Számít a tananyag ismerete, az adott tantárgy, a számonkérés formája, a korábbi lemaradás, a tanulási rutin és természetesen maga a kognitív teljesítmény is.
Ezért előfordulhat, hogy a gyermek már könnyebben figyel, gyorsabban dolgozik vagy jobban emlékszik a tanultakra, miközben a jegyek még nem változnak látványosan.

Ha korábban például jelentős tananyagbeli hiány halmozódott fel, annak pótlásához időre lehet szükség akkor is, ha közben maga a tanulás már hatékonyabbá válik.
A fejlődést ezért érdemes tágabban nézni, nem kizárólag az osztályzatok alapján.

Mikor várhatók markánsabb változások?

A BrainRx intenzív, rendszeres fejlesztési program, ezért az eredmények értelmezésénél a folyamat egészét érdemes figyelembe venni.
Nem egy-egy alkalom hatását vizsgáljuk, hanem azt, hogy a rendszeres tréning során hogyan változik a gyermek teljesítménye az egyes képességterületeken. A markánsabb változások időpontja gyermekenként eltérhet.
Függhet attól, hogy:

• milyen volt a kiinduló kognitív profil;
• mely képességek fejlesztése került előtérbe;
• mekkora volt a fejlesztendő terület és az életkori elvárás közötti különbség;
• milyen rendszerességgel zajlik a tréning;
• hogyan reagál a gyermek a fokozatosan nehezedő feladatokra.

Ezért felelős módon nem lehet azt mondani, hogy egy bizonyos számú alkalom után minden gyermeknél ugyanaz a változás következik be. A fejlesztés során azonban a tréner folyamatosan figyeli a teljesítményt, és az adott gyermek haladásához igazítja a feladatok nehézségét.

Miért fontos a rendszeresség?

A kognitív fejlesztés egyik lényeges eleme a következetes, rendszeres munka. Egy-egy alkalom önmagában nem ugyanazt a hatást jelenti, mint egy tudatosan felépített, egymásra épülő fejlesztési folyamat. A gyakorlatok során a gyermeknek újra és újra olyan feladatokat kell megoldania, amelyek megfelelő kihívást jelentenek számára.
Ahogy egy adott feladat könnyebbé válik, a tréner emeli a nehézségi szintet. Így a gyermek nem egyszerűen ugyanazt ismétli, hanem folyamatosan olyan helyzetben dolgozik, amely alkalmazkodást és aktív gondolkodást kíván tőle.
A rendszeresség azért fontos, mert a fejlődéshez nemcsak kihívásra, hanem megfelelő gyakoriságra és folyamatosságra is szükség van.

Mi történik, ha kimaradnak alkalmak?

Egy-egy kihagyás természetesen előfordulhat. Betegség, iskolai program vagy családi elfoglaltság miatt bármelyik gyermeknél lehet olyan időszak, amikor módosítani kell a fejlesztés rendjét. Ha azonban a tréning rendszeresen megszakad, vagy hosszabb kihagyások követik egymást, az befolyásolhatja a fejlesztés folyamatosságát. Ezért a program megtervezésénél fontos szempont, hogy a család számára a szükséges rendszeresség hosszabb távon is tartható legyen.

A BrainRx intenzitása és terhelése

Hogyan követhető nyomon a fejlődés?

A fejlődés követése több szinten történhet.
Egyrészt a tréning során folyamatosan látható, hogyan teljesít a gyermek az egyes feladatokban, milyen szinten dolgozik, és hogyan reagál a növekvő nehézségre.
Másrészt fontosak a család és az iskola mindennapi tapasztalatai is.
A szülő észreveheti például, hogy rövidebb idő alatt készül el a házi feladat, kevésbé kell felügyelni a tanulást, vagy kevesebb konfliktus kíséri az otthoni felkészülést. A pedagógus pedig azt tapasztalhatja, hogy a gyermek tartósabban figyel, gyorsabban követi az instrukciókat vagy önállóbban dolgozik.
A fejlesztési folyamat értékelésében ezek a változások is fontos információt jelentenek. A cél nem pusztán az, hogy a gyermek egy adott tréningfeladatban jobb legyen, hanem hogy a fejlődés a mindennapi tanulási helyzetekben is hasznosuljon.

Miért fontos a kiinduló állapot ismerete?

Ha szeretnénk megítélni a fejlődést, tudnunk kell, honnan indult a gyermek. Ezért fontos szerepe van a fejlesztést megelőző kognitív értékelésnek.
A KogniFittnél a Gibson teszttel végzett kognitív értékelés segítségével képet kaphatunk több, a tanulás szempontjából fontos képességterület működéséről. Ez nemcsak a fejlesztés megtervezéséhez adhat támpontot, hanem később a változások értelmezésében is segítséget nyújthat.

Gibson teszt, Gibson teszttel végzett kognitív értékelés

A fejlődés nem mindig egyenletes

Fontos arra is számítani, hogy a fejlődés nem feltétlenül egyenletes. Lehetnek időszakok, amikor a gyermek látványosan halad, máskor pedig úgy tűnhet, hogy átmenetileg megállt az előrelépés. Ez önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fejlesztés nem működik. A feladatok fokozatosan nehezednek, ezért természetes lehet, hogy egy új szint eleinte ismét nagyobb erőfeszítést kíván.
A pillanatnyi teljesítmény helyett ezért érdemes a hosszabb távú tendenciát figyelni:
Hogyan változik a gyermek teljesítménye hetek és hónapok alatt? Könnyebbé válik-e számára az, ami korábban rendszeresen nehézséget okozott?

Nem az a cél, hogy minél gyorsabban „vége legyen”

A fejlesztés időtartama természetesen fontos gyakorlati kérdés. Mégis érdemes elkerülni azt a szemléletet, hogy a program célja pusztán egy meghatározott számú alkalom teljesítése. A lényeg az, hogy a gyermek olyan szintű és rendszerességű fejlesztést kapjon, amely az egyéni szükségleteihez illeszkedik. Ezért a fejlesztés tervezésekor a kiinduló állapot, a célok és a folyamat közben tapasztalt fejlődés együtt számítanak.

BrainRx kognitív fejlesztés

Mennyi idő után érdemes tehát eredményt várni?

A legpontosabb válasz az, hogy a fejlődés üteme egyéni, de a változásokat már a folyamat közben is érdemes tudatosan figyelni.
Először gyakran kisebb, hétköznapi jelek jelennek meg: jobb koncentráció, gyorsabb feladatvégzés, kevesebb ismétlés, nagyobb önállóság.
A későbbiekben ezek a változások egyre inkább megjelenhetnek a tanulási teljesítményben is.
A fontos kérdés ezért nem pusztán az, hogy: „Hány hét alatt lesz eredmény?”, hanem inkább az: „Milyen irányú változást várhatunk, és hogyan tudjuk ezt objektíven és a mindennapokban is követni?”