Mennyi idő alatt várható fejlődés a kognitív fejlesztés során?
Amikor egy szülő fejlesztést keres gyermekének, az egyik legfontosabb kérdés szinte mindig ugyanaz:
Mikor fogjuk látni, hogy valóban történik változás?
Ez teljesen érthető. A család időt, energiát és figyelmet fordít a fejlesztésre, ezért szeretné tudni, mikor jelenhetnek meg az első eredmények a mindennapokban.
A kognitív fejlesztés során azonban nincs olyan időpont, amely minden gyermekre egyformán igaz lenne.
A fejlődés ütemét befolyásolja többek között a gyermek kiinduló kognitív profilja, az, hogy mely képességterületeken van szükség fejlesztésre, milyen mértékű az elmaradás vagy gyengeség, valamint az is, hogy mennyire rendszeresen és intenzíven zajlik a tréning.
Ezért a fejlődést nem érdemes egyetlen dátumhoz vagy alkalomszámhoz kötni. Sokkal fontosabb azt figyelni, hogyan változik fokozatosan a gyermek működése.
Miért fejlődik minden gyermek más ütemben?
Két gyermek kívülről nagyon hasonló nehézségekkel küzdhet, mégis teljesen eltérő kognitív háttér állhat mögöttük.
Mindketten lehetnek lassúak a tanulásban, de az egyik gyermeknél inkább a figyelem vagy a munkamemória jelenthet akadályt, míg a másiknál a feldolgozási sebesség vagy más képességterület működése lehet kevésbé hatékony.
A kiindulási helyzet tehát nem mindenkinél ugyanaz.
Ezért a fejlesztés sem egyforma tempóban halad.
Van, akinél bizonyos változások viszonylag hamar észrevehetővé válnak, míg más gyermeknél hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a fejlődés a mindennapi tanulási helyzetekben is jól látható legyen.
A kognitív fejlesztés ezért nem verseny.
A cél nem az, hogy a gyermek minél gyorsabban „teljesítse” a programot, hanem az, hogy az adott képességterületeken valódi előrelépés történjen.
Milyen változásokat vehet észre először a szülő?
A fejlődés első jelei nem feltétlenül egy jobb osztályzat vagy egy látványosan sikeres dolgozat formájában jelennek meg.
Sokszor apróbb változások tűnnek fel először.
Például a gyermek:
- tovább képes egy feladatra figyelni;
- kevésbé könnyen terelődik el;
- ritkábban kell ugyanazt az utasítást megismételni;
- gyorsabban érti meg, mit kell csinálnia;
- könnyebben tart fejben több információt;
- kevesebb segítséget kér a feladatok elkezdéséhez;
- gyorsabban halad a tanulással;
- kevésbé fárad el egy hosszabb szellemi feladat során;
- magabiztosabban áll neki olyan feladatoknak, amelyeket korábban kerülni próbált.
Ezek elsőre kisebb változásnak tűnhetnek, mégis fontosak lehetnek.
A kognitív képességek ugyanis a tanulás alapfolyamataiban vesznek részt. Ha ezek hatékonyabbá válnak, annak hatása fokozatosan jelenhet meg az iskolai teljesítményben is.
Miért nem biztos, hogy először a jegyek javulnak?
A szülő számára természetes visszajelzés az iskolai eredmény.
Ha a gyermek fejlesztésre jár, érthető elvárás, hogy idővel jobb jegyeket kapjon.
A jegyek azonban sok tényezőtől függnek.
Számít a tananyag ismerete, az adott tantárgy, a számonkérés formája, a korábbi lemaradás, a tanulási rutin és természetesen maga a kognitív teljesítmény is.
Ezért előfordulhat, hogy a gyermek már könnyebben figyel, gyorsabban dolgozik vagy jobban emlékszik a tanultakra, miközben a jegyek még nem változnak látványosan.
Ha korábban például jelentős tananyagbeli hiány halmozódott fel, annak pótlásához időre lehet szükség akkor is, ha közben maga a tanulás már hatékonyabbá válik.
A fejlődést ezért érdemes tágabban nézni, nem kizárólag az osztályzatok alapján.
Mikor várhatók markánsabb változások?
A kapott szakmai anyag alapján a BrainRx intenzív, rendszeres fejlesztési program, ezért az eredmények értelmezésénél a folyamat egészét érdemes figyelembe venni.
Nem egy-egy alkalom hatását vizsgáljuk, hanem azt, hogy a rendszeres tréning során hogyan változik a gyermek teljesítménye az egyes képességterületeken.
A markánsabb változások időpontja gyermekenként eltérhet.
Függhet attól, hogy:
- milyen volt a kiinduló kognitív profil;
- mely képességek fejlesztése került előtérbe;
- mekkora volt a fejlesztendő terület és az életkori elvárás közötti különbség;
- milyen rendszerességgel zajlik a tréning;
- hogyan reagál a gyermek a fokozatosan nehezedő feladatokra.
Ezért felelős módon nem lehet azt mondani, hogy egy bizonyos számú alkalom után minden gyermeknél ugyanaz a változás következik be.
A fejlesztés során azonban a tréner folyamatosan figyeli a teljesítményt, és az adott gyermek haladásához igazítja a feladatok nehézségét.
Miért fontos a rendszeresség?
A kognitív fejlesztés egyik lényeges eleme a következetes, rendszeres munka.
Egy-egy alkalom önmagában nem ugyanazt a hatást jelenti, mint egy tudatosan felépített, egymásra épülő fejlesztési folyamat.
A gyakorlatok során a gyermeknek újra és újra olyan feladatokat kell megoldania, amelyek megfelelő kihívást jelentenek számára.
Ahogy egy adott feladat könnyebbé válik, a tréner emeli a nehézségi szintet.
Így a gyermek nem egyszerűen ugyanazt ismétli, hanem folyamatosan olyan helyzetben dolgozik, amely alkalmazkodást és aktív gondolkodást kíván tőle.
A rendszeresség azért fontos, mert a fejlődéshez nemcsak kihívásra, hanem megfelelő gyakoriságra és folyamatosságra is szükség van.
Mi történik, ha kimaradnak alkalmak?
Egy-egy kihagyás természetesen előfordulhat.
Betegség, iskolai program vagy családi elfoglaltság miatt bármelyik gyermeknél lehet olyan időszak, amikor módosítani kell a fejlesztés rendjét.
Ha azonban a tréning rendszeresen megszakad, vagy hosszabb kihagyások követik egymást, az befolyásolhatja a fejlesztés folyamatosságát.
Ezért a program megtervezésénél fontos szempont, hogy a család számára a szükséges rendszeresség hosszabb távon is tartható legyen.
[BELSŐ LINK → „Mennyire megterhelő a BrainRx?” cikk]
Javasolt anchorszöveg: a BrainRx intenzitása és terhelése
Hogyan követhető nyomon a fejlődés?
A fejlődés követése több szinten történhet.
Egyrészt a tréning során folyamatosan látható, hogyan teljesít a gyermek az egyes feladatokban, milyen szinten dolgozik, és hogyan reagál a növekvő nehézségre.
Másrészt fontosak a család és az iskola mindennapi tapasztalatai is.
A szülő észreveheti például, hogy rövidebb idő alatt készül el a házi feladat, kevésbé kell felügyelni a tanulást, vagy kevesebb konfliktus kíséri az otthoni felkészülést.
A pedagógus pedig azt tapasztalhatja, hogy a gyermek tartósabban figyel, gyorsabban követi az instrukciókat vagy önállóbban dolgozik.
A fejlesztési folyamat értékelésében ezek a változások is fontos információt jelentenek.
A cél nem pusztán az, hogy a gyermek egy adott tréningfeladatban jobb legyen, hanem hogy a fejlődés a mindennapi tanulási helyzetekben is hasznosuljon.
Miért fontos a kiinduló állapot ismerete?
Ha szeretnénk megítélni a fejlődést, tudnunk kell, honnan indult a gyermek.
Ezért fontos szerepe van a fejlesztést megelőző kognitív értékelésnek.
A KogniFittnél a Gibson teszttel végzett kognitív értékelés segítségével képet kaphatunk több, a tanulás szempontjából fontos képességterület működéséről.
Ez nemcsak a fejlesztés megtervezéséhez adhat támpontot, hanem később a változások értelmezésében is segítséget nyújthat.
[BELSŐ LINK → Gibson kognitív értékelés]
Javasolt anchorszöveg: Gibson teszttel végzett kognitív értékelés
A fejlődés nem mindig egyenes vonal
Fontos arra is számítani, hogy a fejlődés nem feltétlenül egyenletes.
Lehetnek időszakok, amikor a gyermek látványosan halad, máskor pedig úgy tűnhet, hogy átmenetileg megállt az előrelépés.
Ez önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fejlesztés nem működik.
A feladatok fokozatosan nehezednek, ezért természetes lehet, hogy egy új szint eleinte ismét nagyobb erőfeszítést kíván.
A pillanatnyi teljesítmény helyett ezért érdemes a hosszabb távú tendenciát figyelni.
Hogyan változik a gyermek teljesítménye hetek és hónapok alatt? Könnyebbé válik-e számára az, ami korábban rendszeresen nehézséget okozott?
Nem az a cél, hogy minél gyorsabban „vége legyen”
A fejlesztés időtartama természetesen fontos gyakorlati kérdés.
Mégis érdemes elkerülni azt a szemléletet, hogy a program célja pusztán egy meghatározott számú alkalom teljesítése.
A lényeg az, hogy a gyermek olyan szintű és rendszerességű fejlesztést kapjon, amely az egyéni szükségleteihez illeszkedik.
Ezért a fejlesztés tervezésekor a kiinduló állapot, a célok és a folyamat közben tapasztalt fejlődés együtt számítanak.
[BELSŐ LINK → BrainRx szolgáltatásoldal]
Javasolt anchorszöveg: BrainRx kognitív fejlesztés
Mennyi idő után érdemes tehát eredményt várni?
A legpontosabb válasz az, hogy a fejlődés üteme egyéni, de a változásokat már a folyamat közben is érdemes tudatosan figyelni.
Először gyakran kisebb, hétköznapi jelek jelennek meg: jobb koncentráció, gyorsabb feladatvégzés, kevesebb ismétlés, nagyobb önállóság.
A későbbiekben ezek a változások egyre inkább megjelenhetnek a tanulási teljesítményben is.
A fontos kérdés ezért nem pusztán az, hogy:
„Hány hét alatt lesz eredmény?”
hanem inkább az:
„Milyen irányú változást várhatunk, és hogyan tudjuk ezt objektíven és a mindennapokban is követni?”
Szeretné tudni, milyen fejlesztési folyamat lehet indokolt gyermekénél?
A kognitív fejlesztés időtartamáról és várható folyamatáról csak a gyermek kiinduló helyzetének ismeretében lehet felelősen beszélni.
A KogniFittnél ezért az első lépések célja annak megértése, milyen nehézségeket tapasztalnak, és mely kognitív képességterületek lehetnek érintettek.
A Gibson kognitív értékelés eredménye alapján már pontosabban tervezhető, hogy indokolt-e fejlesztés, és milyen irány lehet megfelelő.
CTA: Kérek egy díjmentes konzultációt
[BELSŐ LINK → Kapcsolat / konzultáció]
Kapcsolódó cikkek:
[BELSŐ LINK → „Milyen tanulási nehézségek esetén jöhet szóba kognitív fejlesztés?”]
[BELSŐ LINK → „Mennyire megterhelő a BrainRx? – Mit jelent az intenzív kognitív fejlesztés?”]