Korrepetálás vagy kognitív fejlesztés? – Mi a különbség?

Amikor egy gyermek nehézségekkel küzd az iskolában, az első és legkézenfekvőbb megoldás gyakran a korrepetálás.

Ez sok esetben valóban jó irány.

Ha a gyermek lemaradt egy tantárgyból, kimaradtak fontos alapok, nem érti megfelelően az új anyagot, vagy egyszerűen több magyarázatra és gyakorlásra van szüksége, a korrepetálás sokat segíthet.

De mi történik akkor, ha a gyermek rendszeresen gyakorol, mégsem halad megfelelően?

Ha újra és újra ugyanazokba a nehézségekbe ütközik?

Ha nem egy konkrét tantárggyal van probléma, hanem szinte minden tanulási helyzetben túl sok időre, ismétlésre és erőfeszítésre van szüksége?

Ilyenkor érdemes feltenni egy másik kérdést is:

Nemcsak azt kellene vizsgálni, hogy mit tanul a gyermek, hanem azt is, hogy milyen képességekkel tanul?

Ez az a pont, ahol a korrepetálás és a kognitív fejlesztés közötti különbség igazán fontossá válik.

Mit csinál a korrepetálás?

A korrepetálás elsősorban a tananyaggal foglalkozik.

Célja lehet például:

• egy adott tantárgy jobb megértése;
• hiányzó ismeretek pótlása;
• dolgozatra vagy vizsgára való felkészülés;
• feladattípusok gyakorlása;
• egy nehezebb témakör részletesebb elmagyarázása;
• az iskolai követelmények teljesítésének támogatása.

Ha tehát a gyermek például nem érti a törteket, lemaradt a nyelvtani szabályokkal, vagy bizonytalan egy idegen nyelvi anyagrészben, akkor a célzott tantárgyi segítség logikus és hatékony megoldás lehet.

A korrepetálás ilyenkor arra ad választ:

Mit nem tud még a gyermek, és hogyan tudjuk neki jobban megtanítani?

Mire támaszkodik maga a tanulás?

A tananyag megtanulásához azonban nem elég az, hogy a gyermek jelen legyen az órán vagy újra és újra találkozzon ugyanazzal az információval.

A tanulás során több kognitív képességet használ egyszerre.

Szüksége van többek között arra, hogy:

• figyelni tudjon;
• kiszűrje a lényeges információt;
• fejben tartsa az utasításokat;
• feldolgozza, amit lát vagy hall;
• összekapcsolja az új információt a korábbi tudásával;
• emlékezzen arra, amit megtanult;
• megfelelő tempóban tudjon dolgozni;
• felismerje az összefüggéseket.

Ezek a képességek nem egyetlen tantárgyhoz kötődnek.

Ugyanazokra a kognitív alapokra van szükség matematikában, olvasásban, idegen nyelv tanulásakor, egy hosszabb szöveg megértésénél vagy akár egy több lépésből álló instrukció követésekor is.

Ezért előfordulhat, hogy a gyermeknek nem egy konkrét tantárggyal van problémája, hanem maga a tanulási folyamat igényel tőle túl nagy erőfeszítést.

Mi történhet, ha sok gyakorlás mellett sincs megfelelő előrelépés?

Ha a probléma kizárólag ismerethiányból ered, a gyakorlás általában előbb-utóbb eredményt hoz.

De ha a tanulás alapjául szolgáló valamelyik kognitív képesség kevésbé hatékonyan működik, ugyanaz a gyakorlás sokkal több időt és energiát igényelhet.

A szülő ilyenkor azt látja, hogy a gyermek:

• sokat tanul, mégis kevés marad meg;
• újra és újra elfelejti ugyanazt;
• lassan halad;
• hosszú idő után elfárad és elveszíti a figyelmét;
• az egyik napon még tudja az anyagot, másnap bizonytalan benne;
• hasonló nehézséget több tantárgynál is mutat;
• folyamatos segítség nélkül nehezen dolgozik önállóan.

Ilyenkor könnyű arra jutni, hogy még több gyakorlásra van szükség.

Pedig lehet, hogy nem a gyakorlás mennyisége a fő kérdés.

Ha ugyanazt a tananyagot egy nehezebben működő kognitív rendszerrel próbáljuk újra és újra feldolgozni, a gyermek egyre több energiát fektethet bele anélkül, hogy arányos eredményt érne el.

Miben más a kognitív fejlesztés?

A kognitív fejlesztés nem egy tantárgy tanításából indul ki.

Nem azt gyakoroltatja, hogy hogyan kell megoldani egy adott matematika-feladatot vagy megtanulni egy konkrét leckét.

A célja azoknak a kognitív képességeknek a fejlesztése, amelyekre a gyermek a különböző tanulási helyzetekben támaszkodik.

A KogniFittnél alkalmazott BrainRx fejlesztés ilyen képességterületekre irányul.

A csatolt szakmai anyag alapján ide tartozhat például:

• a figyelem;
• a memória;
• a feldolgozási sebesség;
• a logikai gondolkodás;
• a vizuális és auditív információfeldolgozás.

A különbség tehát leegyszerűsítve így fogalmazható meg:

A korrepetálás elsősorban azt segíti, amit a gyermeknek meg kell tanulnia.
A kognitív fejlesztés azokra a képességekre irányul, amelyekkel tanul.

Ez azt jelenti, hogy a korrepetálás kevésbé hatékony?

Nem.

A két megközelítés nem egymás versenytársa.

Más problémára adnak választ.

Ha a gyermek egyszerűen lemaradt a tananyagban, hiányosak az alapjai vagy egy adott témakör magyarázatára van szüksége, a korrepetálás lehet a megfelelő segítség.

Ha viszont a nehézség több helyzetben is visszatér, és a gyermek sok gyakorlás ellenére is lassan, bizonytalanul vagy rendkívül nagy erőfeszítéssel tanul, akkor érdemes lehet azt is megvizsgálni, mi történik a tananyag mögött.

A kettő akár egymást is kiegészítheti.

Előfordulhat, hogy egy gyermeknek szüksége van a tananyag pótlására, miközben bizonyos kognitív képességek fejlesztése is indokolt.

Mikor lehet továbbra is a korrepetálás a megfelelő irány?

A korrepetálás lehet jó választás például akkor, ha:

• a gyermek egy konkrét tantárgyból maradt le;
• hosszabb hiányzás miatt vannak tudásbeli hézagok;
• egy új tananyagrész nem állt össze számára;
• vizsgára vagy felvételire készül;
• megfelelően tud tanulni, csak további gyakorlásra van szüksége;
• a nehézség nem jelenik meg általánosan többféle tanulási helyzetben.

Ilyen esetekben nem feltétlenül szükséges kognitív fejlesztés.

Fontos, hogy ne minden iskolai problémát értelmezzünk automatikusan kognitív nehézségként.

Mikor érdemes ennél tovább gondolkodni?

Érdemes lehet a kognitív háttérre is figyelni, ha a gyermek:

• több tantárgyban hasonló nehézségekkel találkozik;
• a befektetett időhöz képest gyengén teljesít;
• gyorsan elfelejti, amit megtanult;
• rendszeresen elveszíti a feladat fonalát;
• nagyon lassan dolgozik;
• nehezen tartja fenn a figyelmét;
• több gyakorlás és korrepetálás után sincs tartós előrelépés;
• az életkorának megfelelő feladatokhoz is aránytalanul sok segítséget igényel.

Ezek a jelek önmagukban még nem mondják meg, mi okozza a problémát.

Arra azonban utalhatnak, hogy érdemes közelebbről megvizsgálni a tanulás mögött működő képességeket is.

[BELSŐ LINK → Tanulási nehézségek oldal]
Javasolt anchorszöveg: tanulási nehézségek hátterében

Honnan tudható, hogy melyik segítségre van szükség?

Pontosan ez az egyik legnehezebb kérdés.

Kívülről ugyanaz a probléma többféle okból is kialakulhat.

Egy rossz matematikaeredmény jelentheti azt, hogy a gyermek nem érti a tananyagot.

De jelentheti azt is, hogy nehezen tartja fejben a feladat több lépését, lassan dolgozza fel az információt, vagy a figyelme rendszeresen megszakad.

Ezért nem feltétlenül érdemes pusztán a tünet alapján eldönteni, milyen segítségre van szükség.

A KogniFittnél a Gibson teszttel végzett kognitív értékelés abban segíthet, hogy részletesebb képet kapjunk a tanulásban szerepet játszó különböző kognitív képességek működéséről.

Az értékelés alapján jobban elkülöníthető lehet, hogy:

• elsősorban tananyagbeli hiányosságról van-e szó;
• bizonyos kognitív képességek működése is hozzájárulhat-e a nehézséghez;
• érdemes-e célzott fejlesztésben gondolkodni;
• vagy más további irány lehet megfelelő.

[BELSŐ LINK → Gibson kognitív értékelés]
Javasolt anchorszöveg: Gibson kognitív értékelés

Hogyan kapcsolódik ehhez a BrainRx?

Ha az értékelés alapján kognitív fejlesztés indokolt, a KogniFittnél alkalmazott BrainRx a feltárt képességterületekre irányuló fejlesztési lehetőség.

A tréning nem az iskolai tananyagot ismétli.

A cél a tanulásban és információfeldolgozásban részt vevő kognitív képességek célzott fejlesztése.

Ezért a BrainRx szerepe nem az, hogy „jobb korrepetálás” legyen.

Más szinten avatkozik be a tanulási folyamatba.

A korrepetálás a tudásra és a tananyagra fókuszál.

A kognitív fejlesztés pedig arra a képességrendszerre, amelyre a gyermeknek a tananyag elsajátításakor szüksége van.

[BELSŐ LINK → BrainRx szolgáltatásoldal]
Javasolt anchorszöveg: BrainRx kognitív fejlesztés

Mi történik, ha a gyermeknek mindkettőre szüksége van?

Ez is előfordulhat.

Ha egy gyermek hosszabb ideig küzdött a tanulással, közben tananyagbeli lemaradás is kialakulhatott.

Ilyenkor még akkor sem várható, hogy minden korábbi hiány automatikusan megszűnik, ha a tanuláshoz szükséges kognitív képességei javulnak.

Elképzelhető tehát, hogy a kognitív fejlesztés mellett vagy azt követően továbbra is szükség van bizonyos tantárgyi hiányosságok célzott pótlására.

A két segítség nem zárja ki egymást.

A lényeg az, hogy tudjuk, melyik problémára melyik eszközt használjuk.

A legfontosabb különbség: tünet vagy háttér?

Amikor egy gyermek rosszabb jegyet kap, lassan olvas vagy nehezen tanul meg egy leckét, azt látjuk, ami a felszínen történik.

Ez a tünet.

A következő kérdés az, hogy mi áll mögötte.

Ha a probléma az, hogy a gyermek nem tanulta meg megfelelően az adott anyagot, akkor a tananyag pótlása lehet a megoldás.

Ha azonban a nehézség újra és újra visszatér, több tanulási helyzetben megjelenik, és sok gyakorlás mellett is fennmarad, érdemes lehet mélyebbre nézni.

Nem minden tanulási probléma igényel kognitív fejlesztést. De nem minden tanulási probléma oldható meg pusztán még több gyakorlással sem.

A megfelelő segítség kiválasztásához először azt kell megérteni, mi okozza az elakadást.

---

Nem tudja eldönteni, hogy korrepetálásra vagy más típusú segítségre lenne szükség?

Nem szükséges előre tudnia, melyik fejlesztési forma lenne megfelelő.

A KogniFittnél az első lépés annak átbeszélése, milyen nehézségeket tapasztalnak, és mi történt eddig a probléma megoldása érdekében.

Ha indokolt, Gibson teszttel végzett kognitív értékelést javasolhatunk, amely segíthet pontosabb képet kapni arról, milyen képességek állhatnak a tanulási teljesítmény hátterében.

CTA: Kérek egy díjmentes konzultációt

[BELSŐ LINK → Kapcsolat / konzultáció]

Kapcsolódó cikkek:
[BELSŐ LINK → „Mikor érdemes kognitív felmérést kérni gyermekünknek?”]
[BELSŐ LINK → „Milyen tanulási nehézségek esetén jöhet szóba kognitív fejlesztés?”]