Mennyire hatékony a BrainRx? – Kutatások, mérések és eredmények

Amikor egy család intenzív kognitív fejlesztésen gondolkodik, előbb-utóbb felmerül a legfontosabb kérdés:

Honnan lehet tudni, hogy a BrainRx valóban hatékony?

Egy fejlesztési program eredményességét nem érdemes kizárólag ígéretek, személyes benyomások vagy egy-egy sikeres történet alapján megítélni.

A valódi kérdés az, hogy:

• mérhető-e a változás;
• milyen képességterületeken vizsgálják;
• hogyan hasonlítják össze a fejlesztés előtti és utáni állapotot;
• milyen kutatási eredmények állnak rendelkezésre;
• és mennyire maradnak fenn a változások a program befejezése után.

A BrainRx esetében ezért érdemes különválasztani a gyermek mindennapi életében észlelhető változásokat és az objektív mérésekkel kimutatható eredményeket.

A kettő együtt adhat árnyaltabb képet a fejlesztés hatékonyságáról.

Mit jelent egyáltalán az, hogy „hatékony”?

A „működik-e?” kérdés elsőre egyszerűnek tűnik, valójában azonban pontosítani kell, mit tekintünk eredménynek.

Egy szülő számára például eredmény lehet, ha a gyermek:

• könnyebben koncentrál;
• gyorsabban készül el a házi feladattal;
• kevesebb ismétléssel jegyez meg információkat;
• önállóbban tanul;
• kevésbé fárad el;
• magabiztosabban áll neki a feladatoknak;
• vagy javul az iskolai teljesítménye.

Ezek fontos változások lehetnek, de önmagukban szubjektív tapasztalatok.

Egy kognitív fejlesztési program eredményességének vizsgálatához ezért szükség van olyan mérésekre is, amelyek segítségével összehasonlítható a fejlesztés előtti és utáni teljesítmény.

Miért fontos a bemeneti és kimeneti mérés?

Ha szeretnénk megállapítani, történt-e változás, tudnunk kell, honnan indult a gyermek.

Ezért van jelentősége a fejlesztés előtti kognitív értékelésnek.

A bemeneti mérés képet adhat arról, hogyan működnek a gyermek egyes kognitív képességterületei a program megkezdése előtt.

A fejlesztést követő mérés pedig lehetőséget teremthet arra, hogy a későbbi eredményeket ehhez a kiinduló állapothoz viszonyítsuk.

A logika egyszerű:

kiinduló állapot → fejlesztési folyamat → ismételt mérés → eredmények összehasonlítása

Ez pontosabb képet adhat annál, mint ha kizárólag arra hagyatkoznánk, hogy a gyermek vagy a szülő hogyan érzékeli a változást.

[BELSŐ LINK → Gibson kognitív értékelés]
Javasolt anchorszöveg: Gibson teszttel végzett kognitív értékelés

Milyen eredményeket érdemes vizsgálni?

A kognitív fejlesztés értékelésekor nem feltétlenül egyetlen összpontszám a legfontosabb.

Érdemes külön megvizsgálni azokat a képességterületeket is, amelyekre a fejlesztés irányult.

Ilyen lehet például:

• a figyelem;
• a memória;
• a feldolgozási sebesség;
• a logikai gondolkodás;
• a vizuális információfeldolgozás;
• az auditív információfeldolgozás.

Egy gyermek fejlődése ezeken a területeken nem feltétlenül egyforma.

Előfordulhat, hogy bizonyos képességeknél nagyobb, másoknál kisebb változás mérhető.

Ezért fontos, hogy az eredmények értelmezésekor ne csak azt kérdezzük:

„Mennyit javult összességében?”

Hanem azt is:

„Mely képességterületeken történt változás, és hogyan kapcsolódhat ez a gyermek mindennapi működéséhez?”

Mit mutatnak a BrainRx-hez kapcsolódó mérések?

A KogniFitt rendelkezésére bocsátott szakmai anyag a BrainRx eredményességének bemutatásakor be- és kimeneti mérési adatokra, valamint kutatási eredményekre hivatkozik.

A végleges cikkben itt fogjuk bemutatni:

• a vizsgált résztvevők számát;
• a mérés módszerét;
• a fejlesztés előtti és utáni eredményeket;
• az egyes kognitív képességterületeken mért változásokat;
• valamint azt, milyen résztvevői csoportokra vonatkoznak az adatok.

[FORRÁS/JÓVÁHAGYÁS SZÜKSÉGES – ide kizárólag a licencadó által jóváhagyott BrainRx/LearningRx kutatási adatok kerüljenek.]

Ez azért lényeges, mert egy százalék vagy pontszám önmagában félrevezető lehet.

A megfelelő értelmezéshez azt is tudnunk kell:

kiket vizsgáltak, mit mértek, milyen időszakban és milyen módszerrel.

Mit jelentenek az IQ-pontszámokra vonatkozó eredmények?

A kapott szakmai anyag IQ-pontszámok változására vonatkozó eredményeket is említ.

Ezeket azonban csak akkor érdemes közzétenni, ha pontosan rendelkezésre áll:

• melyik vizsgálatból származnak;
• mekkora csoport eredményeit tartalmazzák;
• milyen mérőeszközt alkalmaztak;
• milyen időtávon történt a fejlesztés;
• és pontosan hogyan számították ki a közölt változást.

[FORRÁS/JÓVÁHAGYÁS SZÜKSÉGES – IQ-pontokra vonatkozó konkrét BrainRx/LearningRx adat.]

Fontos azt is világosan kommunikálni, hogy egy ilyen szám nem azt jelenti, hogy minden résztvevő ugyanakkora fejlődést ér el.

A csoportszintű kutatási eredmények nem használhatók egy konkrét gyermek eredményének előrejelzésére.

A kutatás azt mutathatja meg, milyen változásokat mértek egy vizsgált csoportban. Azt nem garantálhatja, hogy minden gyermeknél ugyanaz történik.

Mit jelent a „kognitív életkor”?

A BrainRx szakmai anyaga kognitív életkorban kifejezett eredményeket is említ.

Ez olyan mutató, amelynek pontos kommunikációjához különösen fontos a hivatalos módszertan ismerete.

A végleges publikációban ezért itt először röviden és közérthetően meg kell magyaráznunk:

• mit ért a BrainRx/LearningRx módszertana kognitív életkor alatt;
• milyen mérési eredményekből számítják;
• hogyan kell értelmezni az életkorhoz viszonyított változást;
• és mire nem használható ez a mutató.

[FORRÁS/JÓVÁHAGYÁS SZÜKSÉGES – a „kognitív életkor” hivatalos definíciója és a hozzá kapcsolódó kutatási eredmények.]

Ennél a résznél különösen fontos elkerülni a túlzott leegyszerűsítést.

Egy kognitív mutató nem azt mondja meg, hogy egy gyermek „hány éves szinten van” általában.

Csak a pontos mérési módszer és az adott képességterület összefüggésében értelmezhető.

Mely képességterületeken mértek változást?

A BrainRx eredményességének egyik érdekes kérdése nem az, hogy történt-e általános változás, hanem az, hogy mely kognitív képességek területén mértek fejlődést.

A végleges cikkben ezt érdemes képességterületenként bemutatni.

Például:

Figyelem
[FORRÁS/JÓVÁHAGYÁS SZÜKSÉGES – hivatalos mérési eredmény]

Memória
[FORRÁS/JÓVÁHAGYÁS SZÜKSÉGES – hivatalos mérési eredmény]

Feldolgozási sebesség
[FORRÁS/JÓVÁHAGYÁS SZÜKSÉGES – hivatalos mérési eredmény]

Logikai gondolkodás
[FORRÁS/JÓVÁHAGYÁS SZÜKSÉGES – hivatalos mérési eredmény]

Vizuális és auditív feldolgozás
[FORRÁS/JÓVÁHAGYÁS SZÜKSÉGES – hivatalos mérési eredmény]

Ezzel a megközelítéssel a látogató nem pusztán egy látványos összesített számot kap, hanem azt is láthatja, milyen képességek változását vizsgálták.

Kutatási eredmény vagy egyéni eredmény?

Ez az egyik legfontosabb különbség.

Egy kutatásban vagy nagyobb adatbázisban kimutatott átlagos fejlődés nem egyenlő azzal, amit egy konkrét gyermeknél várhatunk.

Az egyéni fejlődést számos tényező befolyásolhatja.

Ilyen lehet többek között:

• a kiinduló kognitív profil;
• a fejlesztendő képességek;
• az életkor;
• a program rendszeressége;
• a fejlesztés időtartama;
• a gyermek egyéni reakciója a tréningre.

Ezért a kutatási eredményeket nem érdemes ígéretként kommunikálni.

Sokkal inkább úgy kell tekinteni rájuk, mint a módszer vizsgálatából származó bizonyítékokra, amelyek segítenek megítélni, hogy a program milyen változásokkal járt a vizsgált résztvevőknél.

Hogyan kapcsolódnak a mérési eredmények a mindennapi változásokhoz?

Egy kognitív képesség mérhető javulása önmagában fontos információ.

A család számára azonban az is lényeges, hogy mindez megjelenik-e a hétköznapokban.

Például:

• könnyebbé válik-e a tanulás;
• kevesebb idő szükséges-e a házi feladathoz;
• tartósabban tud-e figyelni a gyermek;
• könnyebben jegyzi-e meg az információkat;
• önállóbbá válik-e;
• magabiztosabban használja-e a képességeit.

A kognitív fejlesztés valódi értékét ezért nem célszerű kizárólag egy teszteredmény változására leszűkíteni.

A mérési eredmény és a mindennapi működésben tapasztalt változás együtt adja a teljesebb képet.

Megmaradnak a BrainRx során elért eredmények?

Ez különösen fontos kérdés.

Nemcsak az számít, hogy közvetlenül a program végén mérhető-e változás, hanem az is, hogy mennyire tartós.

A KogniFitthez kapott szakmai anyag az eredmények tartósságára vonatkozó állítást is tartalmaz.

A stratégiai dokumentumban szereplő 98–99%-os tartóssági adatot azonban nem tesszük közzé addig, amíg annak pontos hivatalos kutatási forrása és értelmezése nem áll rendelkezésre és nincs jóváhagyva.

[FORRÁS/JÓVÁHAGYÁS SZÜKSÉGES – utánkövetéses vizsgálat, vizsgálati időtáv, résztvevői csoport és a tartóssági eredmény pontos definíciója.]

Ez azért különösen fontos, mert a „megmaradt az eredmény” többféleképpen értelmezhető.

Tudnunk kell például:

• mennyi idő telt el a fejlesztés után;
• mit mértek újra;
• mely képességterületeket vizsgálták;
• és mit jelent pontosan a közölt százalék.

Csak ezek ismeretében lehet az adatot felelősen kommunikálni.

Jelenthet-e bármilyen kutatás garanciát?

Nem.

Még erős kutatási eredmények mellett sem lehet felelősen azt mondani:

„A BrainRx minden gyermeknél biztosan működni fog.”

A kutatások csoportok eredményeiről adnak információt.

Az egyéni eredményt azonban előre nem lehet garantálni.

Ezért a KogniFittnél fontos szerepe van a fejlesztést megelőző kognitív értékelésnek.

Először azt kell megvizsgálni:

• milyen képességterületek érintettek;
• indokolt-e egyáltalán kognitív fejlesztés;
• és milyen célok lehetnek reálisak az adott gyermek esetében.

[BELSŐ LINK → „Milyen tanulási nehézségek esetén jöhet szóba kognitív fejlesztés?”]

Akkor mi alapján érdemes megítélni a BrainRx hatékonyságát?

Nem egyetlen szám alapján.

Érdemes együtt vizsgálni:

1. A módszer mögött álló kutatásokat
Milyen vizsgálatok készültek, kiket vizsgáltak és milyen eredményeket mértek?

2. A be- és kimeneti méréseket
Kimutatható-e változás a kognitív képességekben?

3. Az egyes képességterületek eredményeit
Pontosan hol történt fejlődés?

4. A mindennapi működés változását
Mit tapasztal a gyermek, a szülő és adott esetben az iskola?

5. Az eredmények tartósságát
Mit mutatnak az utánkövetéses vizsgálatok?

Ezek együtt sokkal árnyaltabb képet adnak, mint egyetlen százalékos eredmény vagy egy sikeres résztvevő története.

Mit fogunk megmutatni a KogniFitt oldalán?

A kutatási eredmények bemutatásánál nem az a célunk, hogy minél látványosabb számokat soroljunk fel.

Azt szeretnénk, hogy azok ellenőrizhetőek és értelmezhetőek legyenek.

Ezért a végleges kutatási anyagnál minden lényeges eredmény mellett feltüntetjük:

• a kutatás vagy dokumentum megnevezését;
• a vizsgált csoportot;
• a mérés tárgyát;
• a legfontosabb eredményt;
• és – ahol rendelkezésre áll – az eredeti szakmai forrást.

[SZERKESZTŐI FELADAT → hivatalos BrainRx/LearningRx kutatási dokumentumok közvetlen hivatkozásainak beillesztése.]

Így az érdeklődő nemcsak azt olvashatja, hogy „kutatások igazolják”, hanem azt is meg tudja nézni, pontosan milyen kutatásról van szó.

Mit mondhatunk tehát jelenleg felelősen?

A BrainRx eredményességének megítélésében nem az ígéret a legfontosabb, hanem a mérhetőség.

A fejlesztés előtti és utáni kognitív teljesítmény összehasonlítása, a képességterületenkénti eredmények, a mindennapi tapasztalatok és a megfelelő kutatások együtt adhatnak képet arról, milyen változás történt.

A kutatási eredmény azonban nem garancia egy adott gyermek jövőbeli fejlődésére.

Ezért a helyes kérdés nem az:

„Garantálható, hogy gyermekem ennyit fog fejlődni?”

hanem inkább:

„Indokolt-e számára ez a fejlesztési forma, honnan indul, milyen célokat tűzhetünk ki, és hogyan fogjuk mérni a változást?”

---

Szeretné megtudni, hogy gyermekénél indokolt lehet-e a BrainRx?

A KogniFittnél nem egy általános eredményígéretből indulunk ki.

Először a gyermek egyéni helyzetét és kognitív működését érdemes megismerni. Ebben segíthet a Gibson teszttel végzett kognitív értékelés, amely alapján pontosabban megítélhető, hogy indokolt-e kognitív fejlesztés.

CTA: Kérek egy díjmentes konzultációt

[BELSŐ LINK → Kapcsolat / konzultáció]

Kapcsolódó cikkek:
[BELSŐ LINK → „Mennyi idő alatt várható fejlődés a kognitív fejlesztés során?”]
[BELSŐ LINK → „Gibson teszt lépésről lépésre – mire számíthat a gyermek és a szülő?”]